Svédmasszázs

Eredete és továbbfejlesztése

A masszázs egészségjavító hatását az emberiség az ősidők óta ismeri. Európában és Ázsiában is több ezer éves múltra tekint vissza a masszázs irodalma. Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a fogásokat, és a masszázst tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs hatásaival és javallataival is. Ling volt aki Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet („Zentralinstitut für Heilgymnastik und Massage“). Ebben az összefüggésben érdekes megjegyezni, hogy a svédmasszázst az amerikai importjával sajnálatos módon a klubokban honosodott meg, ezzel nagyot vesztve morális értékéből. Ez az oka annak, hogy a 20.-ik századi Európában kerülik a svédmasszázs megnevezést. Komoly intézmények szívesebben csak a “klasszikus masszázs” megnevezést használják.

1867-ben a holland Mezger adott ki egy összefoglaló munkát az addigi tapasztalatokról és tőle ered a svédmasszázs elnevezés. A masszázs élettani hatásait, alapjait több neves orvos is vizsgálta. A svéd masszázs fogásait egy berlini ortopédus Albert Hoffa (1859–1907) a 19. század végén fejlesztette a ma ismert formára. A mozgásszervi panaszokra kifejlesztett fogásokat passzív ízületi kimozgatásokkal kombinálta.

A masszázs fejlődése elvezetett a gyógy masszázs különböző fajtáihoz: mint a szegment masszázs (Henry Head), a kötőszöveti masszázs. (Prof. Kohlrausch Elisabeth Dicke-kel (Physiotherapeut) (1884–1952) végzett kísérleteiben rájött a neuro szegmentális kölcsönhatásra.)

Egy időben Dr. Paul Vogler kifejlesztette a kolon masszázst és a csonthártyamasszázst.

1928-ban a párizsi orvosi világkongresszuson a dán származású Dr. Emil Vodder bemutatta a kézi nyirokmasszázst,(manuális Lymphdrainage) amit feleségével fejlesztett ki. A klasszikus masszázs mellet ma ez a leghasználtabb gyógy masszázs.

A svédmasszázs alapjain nyugszik az irodai masszázs is, amelyet azonban ruhán keresztül végeznek.

Svéd masszázs:

A svédmasszázs az egyik legismertebb nyugati masszázsfajta egészen az ókori görög-római kultúráig visszavezethető. A görögök és a rómaiak nagyobb figyelmet szenteltek egészségüknek, odafigyeltek, többet törődtek testükkel. A svédmasszázs már az ókori kultúrákban is közkedvelt gyógyító, rehabilitációs eljárás volt.

Fájdalomcsillapító és lazító hatásával megteremti a különböző irányú és erősségű ak­tív mozgások feltételeit. Célja a fájdalom okozta kör (fájdalom-védekező izomgörcs-keringési változás-mozgás kerülése-fájdalom-) megszakítása, a tünetek csökkentése.

A gyógyító hatás mellett meg kell említenünk a rehabilitáció fontosságát is, hiszen a svédmasszázzsal képesek vagyunk megrövidíteni a sérülések utáni lábadozást, és megakadályozzuk a nem használt izmok sorvadását.

Visszanyerhetjük testünk rugalmasságát, ellenálló képességét, ami a szellemünkre is azonos ha­tással van. A nagy stressz miatt sokan küzdenek alvászavarokkal, kimerültek, rossz a közérzetük.

Ezek a panaszok garantáltan csökkenni fognak, mivel a masszázs megnyugtat, elősegíti a relaxációt, enyhíti az álmatlanságot, összességében segíti a test egészséges működését.

A Svédmasszázs az alábbi esetekben ellenjavallt:

  • Akut gyulladás, lázas állapot
  • Kiterjedt, nedvedző, fekélyes bőrelváltozás
  • Fertőző betegség (bőrgomba, TBC, himlők)
  • Rosszindulatú daganat, közvetlenül műtét után
  • Menstruáció (az első 2 napon), terhesség
  • Elzáródott betegség (pl.: érszűkület, visszér, trombózis)
  • Fokozott vérzékenység, haematóma (vérömleny)
  • Pszichiátriai esetek (skizofrénia, epilepszia, klausztrofóbia)
  • Cukorbetegség előrehaladott állapota (pl.: fekélyes alsó végtag, zöld hályog)
  • Magas vérnyomás, súlyos szívbetegségek (pl.: peacemaker), érelmeszesedés előrehaladott állapota,
  • Szívritmuszavar
  • Csonttörések, csontritkulás előrehaladott állapota, ízületi instabilitás.

Mire jó a svédmasszázs?

  • Stresszoldás, lazítás
  • Görcsoldás
  • Fájdalomcsillapítás
  • A bőr, a keringés, a nyirokrendszer állapotának javítása
  • Általános közérzetjavítás
  • Krónikus fáradtság ellen
  • A teljesítőképesség fokozása, az izmok állapotának javítása
  • Baleset, műtét utáni rehabilitáció
  • A mozgásbeszűkülések kezelése
  • Egyes fejfájások kezelése
  • Pszichoszomatikus eredetű panaszok (görcsök, emésztési problémák) kezelése
  • Krónikus gyulladások
  • Ortopédiai megbetegedések kezelése (pl. lúdtalp, discopathiák, csípőficam)
  • Reumatológiai megbetegedések kezelése (pl. PHS, Bechterew-kór, lumbágó, isiász, arthrosisok)
  • Belgyógyászati megbetegedések kezelése (pl. székrekedés, tüdőgyulladás, keringési zavarok)
  • Ideggyógyászati megbetegedések rehabilitációja (pl. stroke utáni állapot, paresis, trigeminus neuralgia)
  • Végtagödéma kezelése
  • Betegségek, állapotromlás megelőzése (pl. tartósan fekvő betegnél a tüdőgyulladás és az izomsorvadás megelőzése, vagy gipszelt végtagnál a gipsz alatti izmok sorvadása ellen a konszenzuális hatás révén)