Gyógynövények

Kecskeruta

Felhasználható részei:
A drogot a növény felső 40 cm-es virágzó, leveles hajtásai szolgáltatják melyeket árnyékban szárítanak.
A növény hatóanyagai:
Galgin alkaloidát, guanidin származékot, galuteolin flavon glikozidát, cseranyagot, szaponint, keserűanyagot, cukrot, zsíros olajat tartalmaz.
A tea hatásai, felhasználása:
Az elporított drogból késhegynyit fogyasztva -galaktogóg (tejszaporító hatású). Ugyanerre a célra használható forrázata is, valamint cukorbaj esetén, kiegészítő kezelésként is általában , teakeverékekben.
Fogyasztási javallat:
Forrázatát 1 kiskanál drogot 1/4 liter vízhez készítik.
Figyelmeztetés:
A drogpor túlzott fogyasztása fokozott nyálazást és köhögési ingert válthat ki.

Jellemzése

Az orvosi kecskeruta évelő növény, amely bokrosan nő, és felálló szára 40–100 cm magas. Páratlanul szárnyalt levelei rövid nyelűek, és 11-19 levélkéből állnak. A levélkék lándzsásak vagy elliptikus alakúak. Virágfürtjei hosszú nyelűek és dús virágúak. Virágai lilás vagy fehér színűek. Hüvelytermése 2–3 cm hosszú, sokmagvú, a magvak között finom befűződésekkel. Nektár és virágpor termelése méhészetileg is fontos. Virágzása július – augusztusban folyamatosan tart.

Felhasználása

A kecskerutát belsőleg emésztési zavarok kezelésében, valamint a mellékvesekéreg és a hasnyálmirigy működésének serkentésére használják. Vízhajtó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint-csökkentő hatását használják ki. A kecskeruta kivonata kedvező hatást gyakorol a tejelválasztásra és izzasztó hatású. Hollandiában a tehenek tejhozamának fokozására a takarmányhoz kecskerutát adagolnak. Külsőleg kozmetikai készítményként mellápolásra használják.

Kockázatok

A kecskeruta használata megfelelő adagolásban gyógyhatású, azonban mértéktelen fogyasztása, különösen a magvaké, ártalmas. A vércukorszint kóros mértékű csökkentésével baleseteket idézhet elő. Az egyéb gyógyszerekkel való káros kölcsönhatás veszélye miatt alkalmazása csak orvosi javallatra ajánlatos.